hu
Jegyvásárlás
Kémia
Bischitz Györgyként jómódú, zsidó családba születtem Budapesten. 1943-ban kémiai Nobel-díjjal tüntettek ki a nyomjelző izotópok alkalmazásának kutatásáért.
Születéi név
Hevesy György
Született
1885-08-01, Budapest
Elhunyt
1966-07-05, Freiburg
Tanulmányok
Piarista Gimnázium
Albert Ludwig Egyetem, Freiburg
Eötvös LorándTudományegyetem
Berlini Műszaki Egyetem
Szakterület
Kémia
Tudományos fokozat
Egyetemi diploma
Sikerek
Copley-érem (1949)
Niels Bohr International Gold Medal (1961)
Faraday Lectureship Prize (1950)
Kémiai Nobel-díj (1943)
Foreign Member of the Royal Society (1939)
Navigáljon a fejezetek között
Hevesy György (Bischitz György) a 20. századi tudomány kiemelkedő alakja volt. 1885. augusztus 1-jén született Budapesten, és pályafutása során jelentős hatással volt a kémia és a biokémia fejlődésére. Különösen neves a radioaktív jelzőmódszer kifejlesztéséért, amely lehetővé tette a biológiai folyamatok, például az anyagcsere részletes tanulmányozását.A világháború alatt a Monarchia hadseregében szolgált, majd a háború után a Budapesti Állatorvosi Főiskola kémia tanszékén folytatta kutatási és tanári tevékenységét. 1943-ban családjával Stockholmba költözött, ahol a Nobel-díját is megkapta a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.Hevesy számos elismerésben részesült, köztük az Atoms for Peace Awards díjban 1959-ben, és 1966-ban külön audiencián fogadta a pápa. Pályafutása alatt összesen 397 publikációt tett közzé. Élete végén, 1966. július 5-én hunyt el Freiburg im Breisgau-ban.
Budapesten nőtt fel, a Piarista Gimnáziumban érettségizett 1903-ban.A Budapesti Tudományegyetemen kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd egy évvel később a berlini műegyetemen folytatta. 1908-ban szerezte meg a doktorátust fizikából Freiburgban. Érdeklődése a kémia felé fordult. Zürichbe ment, ahol Richard Lorenz mellett vállalt tanársegédi állást a Technische Hochschulén. 1911-ben az angliai Manchesterbe utazott, ahol Rutherford laboratóriumában dolgozott tovább. Rutherford megbízásából kezdte kutatni azt a témát, amivel később a kémiai Nobel-díjat elnyerte. 1912 első felében itt ismerkedett meg és kötött barátságot Niels Bohrral.Hevesynek rengeteg állást kínáltak fel, amelyek közül a Freiburgi Egyetem fizika-kémia tanszékvezető posztját fogadta el. Tudományos kutatásait a Rockefeller Alapítvány könnyítette meg anyagilag. Termékeny évek köszöntöttek be életében. Kifejlesztette a röntgenfluoreszcenciás analitikai módszert, felfedezte, hogy a szamárium radioaktív alfa-sugarakat bocsát ki.A világ számos egyeteme választotta díszdoktorává, a Royal Society tagja lett, és megkapta a Copley-érmet, amire különösen büszke volt.
A Dohány utcai Zsinagóga Budapest egyik kiemelt turisztikai látványossága, Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb zsinagógája. 1859-ban épült mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas. Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja.
A templom építésze Ludwig Förster (1797—1863) német építész, a bécsi akadémia tanára volt. Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828—1903), aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta. Förster távozása után Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A belső tér 1200 négyzetméter, tornyainak magassága 44 méter, a sík mennyezetű belső térben közel háromezer ember, a földszinten 1497 férfi, az emeleti karzatokon pedig 1472 női ülés található.
Orvostudomány
