hu
Jegyvásárlás
Orvostudomány
Magyarországon, Karcagon születtem. 2004-ben kémiai Nobel-díjat kaptam orvos – biokémikusként a sejt és a fehérjék kapcsolatrendszerének kutatásáért.
Születéi név
Hershko Avram
Született
1937-12-31, Karcag
Tanulmányok
Hadassah Faculty of Medicine, Hebrew University of Jerusalem
Szakterület
Orvostudomány
Tudományos fokozat
Egyetemi diploma
Sikerek
Weizmann-díj (1987)
Israel-díj (1994)
Wachter-díj (1999)
Nemzetközi Gairdner-díj (1999)
Kémiai Nobel-díj (2004)
Karcag díszpolgára (2004
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005)
Navigáljon a fejezetek között
1937-ben született Karcagon; családjával hétéves koráig élt a szülővárosában. Apja, Herskó Mózes Karcagon a zsidó iskola tanítója volt, de 1944-ben munkaszolgálatra vitték, majd szovjet fogságba esett; csak 1947 nyarán jutott haza.A németek 1944. március 19-ei magyarországi bevonulása után a családot először a helyi gettóba hurcolták, majd Szolnokra vitték. A szolnoki deportáltak nagy többségét Auschwitzba szállították, Ferenc azonban anyjával és testvérével véletlenül abba a „szállítmányba” került, amelyet máig ismeretlen okból Bécs környékére, Strasshof an der Nordbahnba vittek. A háború után visszakerültek Karcagra.Miután apja hazajutott a fogságból, a család előbb Budapestre költözött, majd 1950-ben kivándoroltak Izraelbe.
Ő maga 1965-ben szerzett orvosi diplomát, és 1969-ben PhD fokozatot a jeruzsálemi Héber Egyetem Hadassah Faculty of Medicine karán. Ezután két évig posztdoktori ösztöndíjjal San Franciscoban kutatóként működött. Jelenleg a Rappaport Family kutatóintézet professzora a Technionon (Israel Institute of Technology) Haifában és a New York Egyetemen patológiaprofesszor. 2000-ben Albert Lasker-díjat kapott. Aaron Ciechanoverrel és Irwin Rose-zal megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 2004-ben az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért.
A Dohány utcai Zsinagóga Budapest egyik kiemelt turisztikai látványossága, Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb zsinagógája. 1859-ban épült mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas. Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja.
A templom építésze Ludwig Förster (1797—1863) német építész, a bécsi akadémia tanára volt. Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828—1903), aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta. Förster távozása után Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A belső tér 1200 négyzetméter, tornyainak magassága 44 méter, a sík mennyezetű belső térben közel háromezer ember, a földszinten 1497 férfi, az emeleti karzatokon pedig 1472 női ülés található.
Orvostudomány
