Életrajzi adatok

Spitz Leó néven született egy középosztálybeli zsidó család első gyermekeként 1898. február 11-én, Budapesten, a Bajza utca 28. sz. alatt.Édesapja, Spitz Lajos sikeres mérnök volt. Édesanyja Vidor Tekla volt, Vidor Zsigmond orvos lánya és Vidor Emil műépítész testvére. A család Spitzről Szilárdra történő névváltoztatását a belügyminiszter 1900. október 4-i 104 484 sz. rendelete engedélyezte. Vallásos családi háttere ellenére később agnosztikusnak tartották.1929-ben itt, Berlinben találkozott jövendőbeli feleségével, Gertrud Weiss orvosnővel.

Pályafutás

1908-tól 1916-ig a VI. kerületi Reáliskolába járt Budapesten. Matematikai eredményeiért megkapta az Eötvös-érmet. A József Nádor Műszaki Egyetemre jelentkezett. Ebben közrejátszott, hogy (az Eötvös-érem dacára) úgy gondolta, matematikai ismeretei messze elmaradnak a jobb fizikusokéi mögött. Villamosmérnöknek tanult, de 1917-ben behívták az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe. 1919 nyarán öccsével útlevelet kért a Tanácsköztársaságtól, hogy Berlinbe költözhessenek.Berlinben tanulmányait folytatva a Műszaki Egyetemre (Technische Hochschule) iratkozott be, de teljesen Albert Einstein, Max von Laue, Erwin Schrödinger, Walter Nernst és Fritz Haber bűvkörébe került – ők ekkoriban Berlinben tanítottak. Hatásukra átnyergelt gyermekkori kedvencére, a fizikára. 1921-ben abbahagyta műszaki tanulmányait, és átiratkozott a Berlini Egyetemre. 1922 augusztusában cum laude doktorált. Posztdoktori munkáját a berlini Kaiser Wilhelm Intézetben kezdte el Hermann Markkal. Itt írta a „Kristályban szabálytalanul szóródó röntgensugarak” és „A röntgensugarak kristályban való polarizációja visszaverődéskor” címen tanulmányait. 1924-ben megkezdte 3 éves asszisztensi munkáját a Berlini Egyetem Elméleti Fizika tanszékén.Anyagi helyzetét azzal stabilizálta, hogy 1925 és 1933 között több mint harminc szabadalmat nyújtott be; közülük nyolcat Albert Einsteinnel közösen. 1929-ben szabadalmaztatta a részecskegyorsítót, 1931-ben az elektronmikroszkópot, majd 1931. március 2-án Einsteinnel közösen egy új típusú hűtőszekrényt. Egyik nap ugyanis szörnyű tragédiáról olvastak az újságban: egy család megfulladt, mert éjszaka mérges gáz (kén-dioxid) szabadult ki jégszekrényük hibás szelepéből, amely beszivárogott a hálószobába. A tudósok ekkor kijelentették: találni kell valami olyan megoldást a szivattyúzásra, amely nem okozhat balesetet. Ennek kapcsán alkották meg az elektromágneses szivattyút.